Legyél a Haverunk!

Egyedülálló közösség a milliós fővárosban. Mosolygós arcok, érdeklődő tekintetek a képeken. Kultúra és szórakozás, egy hatalmas baráti társaságban. Ez a HaverVagy. Hogy együtt légy azokkal, akikkel összetartozol. Mert mindenki különleges valamiért.

Minden egy illegális grillpartival kezdődött hat évvel ezelőtt a Clark Ádám téri alagút felett. Az akkori néhány tucat résztvevő mára tízezer fős közösséggé nőtte ki magát. Az ötlet megálmodója, Kéri Csaba nem követett semmilyen előre megtervezett koncepciót, csupán egy dolog érdekelte: hogy jó fej, kedves emberek társaságában lehessen. „Sok ilyen embert ismertem, akikkel jó lett volna gyakrabban találkozni.”

A kezdetekkor csak ajánlással lehetett taggá válni. „Eleinte nagyon érdekelt, ki kicsoda, és voltak is olyanok, akikről úgy gondoltam, nem idevalók. Persze később kiderült, hogy nagyon is.” Szűk körben tartott bulik, felolvasó estek, beszélgetések kovácsolták össze a „keménymagot”. De egy idő után megrekedt a növekedés és az aktivitás is, mindössze hetven-nyolcvan fő járt az összejövetelekre. Ezért megszűnt az ajánlás, ma már bárki regisztrálhat a HaverVagy oldalán. „Úgy gondoltam, a programok majd vonzzák, vagy épp megszűrik a résztvevőket, és pontosan azok jönnek el, akiket az adott dolog érdekel.”

Kezdetek: Grillparti az alagút tetején

Haverok, buli és sok minden más

Mára nagyon színes lett a repertoár. „Most az a jó, hogy sokan vagyunk és bármit lehet csinálni!” – folytatja Csaba. Sokkal többről is van szó, mint néhány jó hangulatú, zártkörű buli a haverokkal: Gourmet estek, borkóstolás, Klubkert beszélgetések például a felelős alkoholfogyasztásról vagy épp kérdezz-felelek Geszti Péterrel, kutyasétáltatás a Normafánál, budapesti városnézés, külföldi utazások, kiállítások, underground művészet, filmestek, farsang, szilveszter… Budapest legjobb helyei is HaverVagy bulikkal nyitnak már évek óta. És a sort még hosszan folytathatnánk.

Borkóstoló a Bazilikában

Hogy éppen mit szervez Csaba a Haveroknak, elsősorban attól függ, hogy őt mi érdekli, de ma már számtalan ötletet is kap. „Úgy látom, egy kulturális program is lehet nagyon közösségteremtő. Együtt megélni kulturális élményeket, együtt levonni tanulságokat, beszélgetni róla, ez nagyon jó, és jófajta embereket vonz be. Szerintem kiállításra, színházba nem csak azért mennek emberek, mert maga a kultúra az érdekes, hanem azért, hogy osztozzanak a művészet élvezetében mindazokkal, akiknek ez szintén tetszik.”

Nyitás előtti buli a parkban

Hasonlóan erős közösségépítő a tánc is, és nem mellesleg nagyon jó szórakozás – innen jött az első flashmob és a HaverVagyTánc gondolata. Bár Csaba elmondása szerint a legelső próbákon még igen kevesen igyekeztek elsajátítani a koreográfiát, végül annyira sokan gyűltek össze a nyilvános megmozdulásra, hogy az egyik bevásárlóközpont földszintjét teljesen betöltötték. „Olyat élhettünk át, amit sehol máshol” – mosolyodik el az ötletgazda. Az ismétlés nem maradhatott el: 2010-ben több alkalommal, több százan táncoltak együtt a Gödörnél, majd egy igazán látványos villámcsődületet hoztak össze a Szigeten is. A tánc azóta is része a közösség életének, 2015-ben például tanfolyam formájában.

Beszélgetés Geszti Péterrel

A haverok, miközben jól érzik magukat, szívesen segítenek is. Így volt már adományest Böjte Csabával, gyűjtés a Csodalámpa Alapítványnak, és már tradicionálisnak mondható a jótékonysági árverés a Kaposfői szegénytelep javára, amelyet évek óta a karácsony előtti időszakban rendeznek meg. Fesztiválok és számtalan szórakozóhely is bekapcsolódott a karitatív tevékenységbe: lehetett licitálni Sziget és Balaton Sound hetijegyekre, Akvárium koncertbelépőkre, de a felajánlások között volt vacsorautalvány és soron kívüli bejutási lehetőség a legmenőbb budapesti helyekre. „Pár százezer forintból eszméletlen csodákat lehet tenni. A szegénytelepnek adományozott pénzből például három vagy négy családhoz tudták bevezetni a vizet és a csatornát” – vallja Csaba.

Csak semmi klikkesedés

A számtalan rendezvény közül talán a legnépszerűbb, de biztosan Csaba kedvence a klikkesedésmentes buli. A kezdeményezés öt évvel ezelőttre datálódik, amikor a különböző vacsoraestek állandó résztvevői megfogalmazták, hogy bár nagyon jól érzik magukat ezeken az összejöveteleken, de a klikkesedés zavarja őket. „A következő alkalomkor arra gondoltam, sorsoljuk ki mindenkinek a helyét négyfős asztalokhoz és ezt harminc percenként ismételjük meg, így lehetőség lesz új embereket megismerni, sokakkal beszélgetni. Ezt nagyon szerették. Lehetett látni, ahogy egymásra találnak emberek.”

A jubileumi huszonötödik bulin magam is kipróbáltam ezt az újfajta közösségi élményt. (Persze mára már sokkal több klikkmentes estén van túl a csapat…) Valamikor a harmadik asztalcserénél döbbentem rá, mennyi nyitott és érdekes fiatal él körülöttem, és most a helyet is megtaláltam, ahol megismerkedhetem velük. Ekkor értettem meg, miért is kíváncsiak egyre többen a klikkmentesség hangulatára. Kereszty András „törzshaver” így fogalmazza meg a program sikerének titkát: „Ez egy igazi emberközpontú esemény, ami a lényeget ragadja meg, vagyis hogy az emberek között a lelkeken keresztül vezet az út.”

Az első klikkmentes buli

Nincsenek unalmas emberek

A HaverVagy-közösségben az a legjobb, hogy a rohanó és sokszor felszínes Budapesten alkalmat és helyszínt teremt, hogy hozzánk nagyon hasonló vagy épp tőlünk igazán különböző fiatalokkal köthessünk új barátságokat. De Csaba egy ennél még lényegesebb tanulságra mutat rá, amit számára hozott a csapat: „Elkezdtem nagyon szeretni az emberi sokféleséget. Szerintem nincs olyan, hogy unalmas ember. A saját élettörténete mindenkinek biztosan érdekes. Minden ember egy külön világ és mindenkiben van valami nagyon különleges. Nyitottnak lenni, másokat felfedezni és hagyni, hogy minket is felfedezzenek, hihetetlenül izgalmas.”