Lehet szokás a pihenés?

Amikor hatékonyságról beszélünk, teendőink minél precízebb beosztására és maximális időkihasználásra gondolunk. Folyamatos versenyben vagyunk önmagunkkal, pedig a pihenés éppolyan fontos lenne.

Az állandó ingerek világában élünk, amikor nagyon nehéz igazán kikapcsolódni. Számtalan helyről süvítenek felénk az információk, mindenhol képernyők vesznek körül bennünket, és gyakorlatilag bármikor csatlakozhatunk az internetre. „A telefonunk csak egy karnyújtásnyira van tőlünk: már automatikus mozdulatokkal nyitjuk meg a közösségi oldalakat, tudni akarjuk, mi történik a közvetlen környezetünkben, vagy a nagyvilágban. Folyamatosan online vagyunk, mindenre figyelünk, csak épp arra nem, hogy hogyan is tudnánk relaxálni, felöltődni” – hívja fel a figyelmet Csontos Tímea, coach és tréner.

A pihenés látszata

Két feladat közti szünetben, vagy ha épp várunk valamire, és otthon este a kanapén ülve is kezünkben a telefonunk. „Ilyenkor úgy gondoljuk, pihenünk. Valójában azonban újra és újra engedünk a csábításnak, gyűjtjük az instant örömöket, ahogy elolvasunk egy friss hírt vagy üzenetet váltunk valakivel. Kimutatták ugyanis, hogy eközben dopamin termelődik az agyban, ez az ún. jutalmazó-hormon, ami jó érzéseket kelt bennünk, és ennek hatására szokunk rá észrevétlenül ezekre a tevékenységekre” – osztja meg Csontos Tímea.

És hozzáteszi: „amikor gyorsan kapunk egyszerre több dologhoz, vagyis görgetjük a közösségi oldalakat, egyik cikket kattintjuk a másik után, miközben megnézünk néhány képet, vagy videót, esetleg egyszerre két képernyő is előttünk van más tartalommal, az agyunk úgy érzékeli, hogy valami baj van. A multitasking ugyanis a figyelem megosztását jelenti, amit vészhelyzetként kódol a belső központunk – és indokolatlan készenléti állapotba helyezi a szervezetünket. Ez egyáltalán nem pihentető, sőt!”

A tudatos jelenlét

A rengeteg impulzus közepette, ami stressz-hatásként éri a szervezetünket, nagyon nehéz jól pihenni. „Bár furcsán hangzik, de tudatosan terveznünk kell a feltöltődést, a spontán programok, a csak úgy benne vagyunk valamiben-érzés a jelenlegi életritmusunkkal, szokásainkkal egyszerűen nem működik. Agyunk ugyanis csak azt érzékeli pihenésnek, amikor egy számunkra relaxáló tevékenységbe fókuszáltan belemerülünk, amikor tudatosan jelen vagyunk az „itt és most”-ban. Ilyen például, amikor leülünk egy tópartra, és csak figyeljük a vizet, vagy ha sétálunk egyet az erdőben – az illatokra, a színekre biztosan emlékezni fogunk” – fejti ki a tréner.

Meg kell terveznünk például, hogy este, lefekvés előtt egy órával hogyan kerüljük el a megszokott ingereket. Vagy tudatosan döntenünk kell arról, hogy a koncentrált munkavégzés után néhány percre a mobilunk nélkül kapcsolódunk ki, és inkább elsétálunk a közeli boltba egy almáért, miközben a járókelőket szemléljük, és élvezzük a napsütést, vagyis érzékeljük a környezetünket. „Elsőre egyszerűnek hangzik, mégsem könnyű kiszállni az információéhség teremtette ördögi körből, pedig bármi, ami a telefonunkon történik, nem a mi jelenünk. Mégis félünk, hogy lemaradunk, kimaradunk valamiből, tartunk attól, hogy elrontunk valamit, és sokszor elfecsérelt időnek érezzük a pihenést. Tipikus helyzet az álláskeresés időszaka, amikor hatalmas a nyomás rajtunk, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha néhány órán keresztül nem a hirdetéseket böngésszük és pályázatokat írunk, az negatív hatással lesz majd a jövőnkre” – mutat rá egy lényeges pontra interjúalanyunk.

A szakember szerint azért is szükséges tudatosítanunk az éppen velünk történő pozitív élményeket, a pihenést, mert az emberi fejlődésből adódóan agyunk a hibakeresésre, vagyis sokkal inkább a negatív dolgokra van hangolva. „Amikor figyelmünk egyik információról a másikra ugrál, agyunk azonnal hibakereső üzemmódba kapcsol, és könnyedén rá is talál egy negatív gondolatra. A negatív élmények már egy másodperc alatt emlékként rögzülnek, míg a pozitívaknak ehhez tíz másodpercre van szükségük. Vegyük tehát észre, és éljük meg a jó dolgokat, a kikapcsolódás aktuális perceit, óráit. Sok gyakorlásra lesz szükségünk, de nagyon megéri!”

Fordított prioritás

Azért, hogy biztosan jusson időnk a pihenésre, naptárunkba is először a feltöltődést jelentő programjainkat írjuk be, ahelyett, hogy a végeláthatatlan teendők közé próbálnánk zsúfolni egy kis szabadidőt. „Élethelyzettől függ, hogy mennyi időt tudunk relaxálással tölteni. Tegyük emellé, hogy mennyi lenne ideális számunkra, és próbáljunk egy olyan keresztmetszetet találni, amikor tényleg csak a pihenésre fókuszálunk. Ez lehet a mozgás, ha közben nem nyomkodjuk a telefonunkat, vagy egy könnyű reggeli torna, egy rövid esti séta, néhány perc meditáció, egy film vagy egy könyv. Bármit is csinálunk, legyünk jelen benne” – tanácsolja Tímea.

Mindig kis lépésekben kezdjük a változást, így lehet maradandó az eredmény. „Kezdetben csak fél-egy órás tudatos pihenést iktassunk be, és ezen keresztül gyakoroljuk a tudatos jelenlétet. Fontos, hogy csak egy feltöltő tevékenységet válasszunk, és találjuk meg azt a stratégiát, ami által szokássá tehetjük. Tapasztaljuk ki, mi működik nálunk: ha ígéretet teszünk magunknak vagy másnak, esetleg ha elköteleződünk valaki felé, aki számon kéri rajtunk az általunk kijelölt pihenési formát, vagy ha megtaláljuk a saját belső miértünket és célunkat, és ennek szolgálatába állítjuk az új tevékenységet. Mindig érdemes valamihez kapcsolnunk az új szokásunkat: amikor felkelek, elmegyek futni, vagy miután megebédeltem, tíz percet meditálok. Ha kitartóak vagyunk, a pozitív változás garantáltan továbbgyűrűzik az életünkben” – egészíti ki a fentieket a coach.

Eredeti megjelenés: www.profession.hu